Horvát Csaba Lajos dr.

festőművész, 1959 - 2023

1959-ben született Marcaliban. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában érettségizik szobrász szakon, Czinder Antal szobrászművész növendékeként. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomázott festőművész-festőrestaurátor szakon. Mestere Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész. Az Iparművészeti Egyetemen posztgraduális képzés keretében művészeti Manager. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Karán hadtörténet-hadművészet. BME Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék Közoktatás vezető diploma. A Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Művészeti igazgatója, rendszeres kiállítóművész.

Vaszary János

festőművész és grafikus, 1867 - 1939

A 19–20. század fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan ismerte, s alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin. Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust, art nouveau-t és a hazai nagybányai plein air stílust lelhetjük fel alkotásaiban

Berény Róbert

festő, grafikus, 1887 - 1953

Tanulmányait 1904-ben kezdte Budapesten a Mintarajziskolában, a következő évben Jean Paul Laurens tanítványa lett a párizsi Julian Akadémián. 1907-ben olaszországi tanulmányutat tett Pór Bertalan társaságában, 1911-ben a Nyolcak tagja lett. Berényt széles körű érdeklődés jellemezte: zenét tanult, és olyan komponistákkal állt közeli kapcsolatban, mint Weiner Leó és Bartók Béla, akik portréját meg is festette. Az első világháború után festőiskolát nyitott Budapesten. A Tanácsköztársaság idején toborzó plakátokat készített és szerepet vállalt a művészeti élet irányításában. A bukás után Bécsbe, majd Berlinbe emigrált, ahol zeneszerzéssel foglalkozott. Magyarországra 1926-ban tért vissza; reklámplakátokat tervezett és folytatta a festést. 1937-ben zebegényi villájában nyári szabadiskolát nyitott, 1948-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított.

* SZÍJ Béla, Berény Róbert. 1887-1953, (A Művészet Kiskönyvtára, 56), Budapest, Képzőművészeti Alap, 1964. * SZÍJ Béla, Berény Róbert, Budapest, Corvina, 1981.

Gráber Margit

festőművész, 1895 - 1993

Budapesten született Gráber Mór (1855–1921)[5] turócszentmártoni származású magánhivatalnok, likőrgyáros és Baumann Róza lányaként. Apai nagyszülei Gráber Miksa kereskedő és Pikler Netti, anyai nagyszülei Baumann Zsigmond ügynök és Mangold Róza voltak. Iskoláit a budapesti Iparrajz Iskolában kezdte Vesztróczy Manó tanítványaként. 1911-től a Művészház tanfolyamán vett részt, ahol Kernstok Károly oktatta. Ezt követően az Iparművészeti Főiskolán tanult tovább. 1915-ben kezdett dolgozni. 1916-ban a Kecskeméti művésztelepen dolgozott Iványi-Grünwald Béla tanítványaként. 1918-ban a Nagybányai művésztelepen tevékenykedett. 1922-től volt kiállító művész. 1924-ben Párizsba mentek. 1928-ban hazatért Franciaországból. 1924-től tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának. 1945 után freskóterveket készített. 1948-tól oktatott is. 1948-ban a Régi Művésztelep tagja lett.

Chaim Soutine

festőművész, 1893 - 1943

Georges Rouault mellett a francia expresszionizmus legkiválóbb mestere. Zaklatott ecsetkezelés, tüzes színek, expresszív erejű formák, csavarodó fák, különös arcú (olykor a jövőt fürkésző vagy rémült vagy melankóliára hajlamos) emberek jelennek meg képein. Festészete meghökkentő vagy drámai vagy látomásos, akár több érzetet is kivált egyszerre. Hagyományos és ugyanekkor nem marad el a kortárs avantgárdtól.